Pescuitul Szamos - Fishsurfing

GPS:	47.978731; 22.461491
Víz jellege:	folyó
Terület:	156 ha
Mélység:	2 m → 5 m, átlag 3 m
Talajzat, meder:	agyagos homokos iszapos kavicsos köves tuskós
Víz hasznosító:	állami horgászegyesület
Beszélt nyelvek:	magyar

Árak

napi	heti	éves
felnőtt teljes	1300 HUF	5000 HUF	23000 HUF

készpénz

Jegy árában elvihető halak

nemes hal: 5 db
egyéb hal: 10 kg

Jellemzés

A Szamos hossza 411 km, ebből Magyarország területére az alsó folyószakasz esik, mely 52 km.
A tulajdonképpeni Szamos folyó több, kisebb mellékágból áll össze, amelyek geológiai és földrajzi különbségeik révén egyedülálló összképet adnak a Szamos folyó egészének. Így, Kelet-Dél-Keleti irányból érkeznek a Meleg- és Hideg-Szamos vizei (68 és 50 km). Magashegységből eredve (Bihar hegység, illetve Gyalui havasok) mindkettő gyors folyású hegyi folyó, amely változatos, értékes növény- és állatvilággal rendelkezik.

A forrástól haladva jobb oldali nagyobb mellékfolyói: a Radnai-havasokban eredő Rebra és Szalva. Bal oldali nagyobb mellékfolyói: az Ilva, mely a Borgói-hegységben ered és a Les vizét magába gyűjtve ömlik a Nagy-Szamosba, valamint a Sajó, mely a Beszterce vizét is összegyűjti. Dés városánál találkozik össze a délről északi irányba folyó Kis-Szamos-sal.

A Kis-Szamos forrásvidéke a Bihar-hegységben található. Itt a Gyalui-havasok északi völgyeiben ered a Kis-Szamos két forrása, melyek Hideg-Szamos és Meleg-Szamos néven folynak észak, északkeleti irányba, majd a Gyalui-havasok aljánál Kis-Szamos néven egyesülnek, és a folyó bal oldalán, az Almási-hegység keleti völgyeiben eredő folyókat: Kapust, Nádast, Borsa folyót magukba gyűjtve, Désnél a Nagy-Szamossal egyesülnek.
A Désnél egyesült két Szamos (Kis- és Nagy-Szamos) innentől Szamos néven folyik tovább az Ilosvai- és az Almási-hegység völgyében, magába gyűjtve a bal oldalon belefolyó – a Meszes-hegységben eredő – Almás és Egregy, valamint a Szilágy, valamint a jobb oldalán beletorkolló Lápos folyó vizét, amely Nagybánya alatt éri el a Szamost.

A Szamosba több kisebb patak is ömlik: a Kékes-, Zazar-, Fernezely-, Miszt-patak a Gutin és Rozsály-hegységből, a Szinér pedig az Avas-hegységből ered.
Az eddig gyorsfolyású, tisztavizű Szamos a Szatmári-síkságra kiérve lelassul, és kiszélesedik. A Szatmári-síkság homokját magával sodró, felkavaró folyó színe innentől sárgás színűvé, zavarossá változik. (Szatmár városát elhagyva e színéhez sajnos a város ipari üzemei is hozzájárulnak).

A folyó Magyarország mai határát Csenger szélén, Komlódtótfalunál éri el, és Gergelyiugornyánál torkollik a Tiszába.

A szeszélyesen kanyargó folyó szabályozását 1890-ben fejezték be: összesen 22 átmetszés készült, mintegy 26 km hosszúságban. A folyó mindkét partján töltés húzódik.

A folyó levágott kanyarjait Holt-Szamosnak nevezik. A Szamos folyószabályozás előtti medrében (Holt-Szamos) még most is bőven van víz, egyes szakaszai azonban már feltöltődtek. A régi, még víz borította meder-szakaszok csodálatos növény- és állatvilága sok kirándulót, horgászt csábít a környékre. Ilyen hely a Győrtelek mellett található Holt-Szamos, az ún. „Szilas-kanyar” is.

A Szamos folyó nagy kanyarulatait az itteni lakosság szegnek nevezi, így keletkeztek a régi nagy kanyarulatok mellett fekvő települések nevei is: Hermánszeg, Szamosszeg, mint a folyó kanyarulataiban fekvő települések, szegek.

A Szamos magyarországi holt-ágai mellett található települések: Hermánszeg, Szamosújlak, Ököritófülpös, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Nábrád.

A vízmélység a sodrásban jellemzően 2-3 méter közötti, azonban igen jelentős a kavics és homok kirakódás, zátonyképződés, emiatt a víz mélysége változatos.

2004 és 2009 között összesen 11 halcsalád 37 fajának 18751 egyedét sikerült kimutatni a Szamosból. A 37 faj közül 4 (tiszai ingola - Eudontomyzon danfordi, homoki küllő - Romanogobio kesslerii, magyar bucó - Zingel zingel, német bucó - Zingel streber) fokozottan védett, 10 (nyúldomolykó - Leuciscus leuciscus, kurta baing - Leucaspius delineatus, sujtásos küsz - Alburnoides bipunctatus, fenékjáró küllő - Gobio gobio, halványfoltú küllő - Romanogobio vladykovi, szivárványos ökle - Rhodeus amarus, vágócsík - Cobitis elongatoides, balkáni csík - Sabanejewia balcanica, kövicsík - Barbatula barbatula, selymes durbincs - Gymnocephalus schraetser) pedig védett Magyarországon, további 7 (kecsege - Acipenser ruthenus, balin - Aspius aspius, bagolykeszeg - Ballerus sapa, szilvaorrú keszeg - Vimba vimba, paduc - Chondrostoma nasus, márna - Barbus barbus, harcsa - Silurus glanis) pedig szerepel valamelyik, a természetes élővilág és élőhelyek védelmét célzó nemzetközi egyezmény függelékében (Berni-egyezmény, Natura 2000).