Kodó patak

Árak

• készpénz

Jegy árában elvihető halak

• nemes hal: kg
• egyéb hal: kg

Jellemzés

Általános adatok

Hossz: 29,2 km
Vízgyûjtõ terület: 181 km2 (VITUKI adat); 196,3 km2 (VGT adat)
Eredet magassága: 156 m
Torkolat magassága: 130 m
Összes esés: 26 m
Átlagos esés: 1,12 ezrelék
Vízhozamadatok (Izsákfa, 1961, VITUKI):
LKQ: 0,02 m3/s;
KQ95%: 0,06 m3/s;
KÖQ: 0,50 m3/s;
NQ50%: 10,0 m3/s;
NQ3%: 35,0 m3/s
Vízállásadatok (Izsákfa, 1961, VITUKI):
LKV: 6 cm (1959.3.29.)
LNV: 200 cm (1956.3.6)

A Kodó a Marcal legnagyobb bal oldali mellékvize. Vízgyûjtõje a Kemenesalja középsõ részén terül el, nyugati szegélyén a Kemeneshát dombhátsága is hozzátartozik. Hosszúpereszteg mellett ered, és Nemeskocstól északkeletre találkozik a Marcallal.

Történeti adatok
A régmúltban a patak melléke a kis esés, és a túlnyomórészt síksági jellegû felszín miatt végig mocsaras volt. Nincsenek pontos információk arról, mikor történtek az elsõ szabályozási munkák, de az 1800-as évek közepérõl származó térképlapok bizonysága szerint egyes szakaszain már akkor végeztek mederrendezést.
A Kodó-patak újabb kori vízrendezési terve 1977-ben készült, a kivitelezést 1984-ben fejezték be, a torkolat és a 21,2 km szelvények között, ekkor Q10% gyakoriságú árvizekre építették ki. Az alsó 3,90 km-es szakaszon mederiszapolási terv készült 1991-ben, ami a következõ években valósult meg.
Neve etimológusok szerint valószínûleg a régies, népies kódog (kódorog) igébõl származó, folyamatos melléknévi igenév (Kódó), mely "csavargó, tekergõ"-t jelent, és a patak egykor kanyargós, "tekergõ" medrére utal.
Régi térképeken, és helyi élõszóban, de gyakran írásban is elõfordul a Kódó, Godó névalak. A II. Katonai Felmérés szelvényein Godo Bach, és Kódó folyó néven szerepel. Egyes források szerint felsõ szakaszát a korai századokban Pereszteg néven ismerték, innen származhat az eredetnél fekvõ Hosszúpereszteg neve is, melyet egykor Peresztegfõnek neveztek. A magyar helységnevekben többször elõforduló -fõ utótag rendszerint valamely vízfolyás eredetére (fejére) utal.

Jelenkor, vízrajz, mederviszonyok
A Kodó Hosszúperesztegtõl alig fél km-re északnyugatra ered, a Felsõ-hegy (Kemeneshát) szõlõdombja alatti mezõkön, egy erdõsávban. Az 1985 körüli helyszíni bejáráskor a kis szivárgó forrást, mely egy tisztáson van, nád nõtte be, ezután rövid erdei szakasz következik, itt medre még jelentéktelen (ér jellegû). Hamarosan átfolyik a faluból a szõlõhegyre tartó földút (szeszfõzde mellett), majd a 8-as fõút hídja alatt. Hosszúperesztegen, és a közeli Vashosszúfaluban rövid belterületi szakasza is van, a két település között veszi fel a közel hasonló nagyságú Tacskándi-patakot.
A felsõ szakaszon váltakozva kísérik szántóföldek, rétek a partokat, néhol erdõsávok is elõfordulnak, azonban itt az árnyékoló fák még ritkábbak, inkább cserjék, bozót és sás, nád növi be a medret. Egyházashetye határában, és az alsóbb szakaszon, Köcsk és Bokodpuszta között hosszabban erdõszélen, és erdõk között folyik. Itt már jellemzõek a mederben növõ fák, ugyanakkor a kevésbé árnyékolt részeken erõs a vízfolyás benõttsége.
Izsákfán, a híd után vízmérõállomást találunk. Innen a torkolati szakaszon rétek, legelõk között halad a patak, kiszélesített mederben, a Marcalig, melyet Nemeskocstól nem messze ér el.
Medre a teljes hosszon szabályozott (trapéz szelvény), jellemzõ méretei: szélessége a partok között: 7 m, kisvízi meder: kb. 3 m, anyaga rendszerint agyagos. Esése a domborzati viszonyokból adódóan viszonylag kicsi, 30-580 cm/km között. A vízminõség közepes, bár az NO3-N érték jóval magasabb az elvártnál.
Legjelentõsebb mellékvize a Csikászó-patak, melyet Köcsk határában fogad magába.

Szabályjegyzék

http://www.vasihorgasz.hu/documents/2017/horgaszrend_magyar2017.pdf