Álom-zugi holtág

Jegy árában elvihető halak

• nemes hal: 3 kg
• egyéb hal: 5 kg

Jellemzés

A holtág az 1850-es években, a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti ármentesített területen helyezkedik el, rövid hullámtéri szakasszal folytatódik. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd községhez tartozik. Állami tulajdon, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel való benőttsége kb. 20%-os. Vizére az előrehaladott planktonikus eutrofizáció jellemző. A holtágnak a folyóval közvetlen összeköttetése nincs. Feltölthető belvizekből, illetve magas körösi vízállás esetén a holtág felső végén lévő Öcsödi szivattyútelep nyomócsövén keresztül szivornyásan. Leüríthető szivattyúzással. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, halászat, horgászat. Élővilága változatos és gazdag, helyi természeti védelem alatt áll. Közvetlen környékén az önkormányzat üdülőterületet kíván kialakítani.

Szabályjegyzék

Az árvízvédelmi töltéseken (gátakon) a járművel történő közlekedés engedélyhez kötött, amelyről bővebben a Közlekedés a gátakon menüpont tájékoztat. A keresztirányú (rámpán történő) áthaladás engedély nélkül is lehetséges.

A vízterületekre a KHESZ helyi horgászrendje vonatkozik.

A Körös-vidék holtágairól általánosságban

A 19. század folyószabályozások következményeként a Körös-vidék élővizeinek útját számos holtág kíséri. A másfél évszázada átmetszett és leválasztott folyókanyarulatok, mintegy másodlagos ökológiai térként kiemelkedő természeti értéket jelentve fűződnek fel a vízrendszerre.

A holtágak környezeti állapota igen változó. Egyesek napjainkra már teljesen feltöltődtek, néhánynál előrehaladott eutrofizáció tapasztalható, de szép számmal vannak – főként a Hármas-Körös mentén –rekreációs céloknak megfelelő holtmedrek is.

Mélységük jellemzően 2-2,5 méter, a beépítetlen részek partszélét nádas, néhol fasor övezi, az aljzat különböző mértékben feliszapolódott, de a kanyarívek még sok helyen őrzik az élő folyó egykori jellemzőit: a 3,5-4,5 méteres kemény, márgás talajú gödrökben réges-régi tuskók, facsonkok pihennek.

A körösi holtmedrek túlnyomó része mentett oldali, tehát az árvízvédelmi töltéseken (gátakon) kívül található, de vannak mentetlen, hullámtérben lévők is, ezek zöme úgynevezett „Szentély” típusú holtág, hasznosításukban az ökológiai szempontok hangsúlyozottan jutnak szerephez.

A mentett oldali holtágak hullámtéren lévő „nyúlványai” szintén a holtmedri-rendszerek részei, hasznosításuk környezeti állapotuknak, természeti jelentőségüknek megfelelően történik (vannak horgászhatóak és szentélyértékűek is).

A Körösök mentén található horgászati hasznosításra alkalmas holtágak mintegy felét a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége kezeli. Néhányuk már több mint négy évtizede a KHESZ (és elődszervezeti) gondozásában áll – pl. Félhalmi-, Danzug-, gyomai Siratói-holtág. Régóta „nagykorúvá érett”, sok kapitális egyeddel „kinevelődött” halállományuk miatt ezek a vízterületek mindig is a legkedveltebb körös-vidéki horgászhelyszínek közé tartoztak.

Bár a holtági halfaunák faji összetettségükben nem vetekedhetnek az élővízi halközösségekkel, a okszerű halgazdálkodás következtében a Szövetség vízterületein a horgászat általános célhalait tekintve mégis változatos, a folyókénál sok tekintetben sokkal stabilabb halállomány található.

Leggyakoribb holtági (horgász)halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, balin, sügér, compó, keszegfélék, kárász, törpeharcsa.

Horgászat típusa

• finomszerelékes
• pergetős
• harcsás
• csónakos