Rába (országhatártól a nicki gátig, +Magyarlak 0225 hrsz-ú holtág)

Árak

• készpénz

Jegy árában elvihető halak

• nemes hal: kg
• egyéb hal: kg

Jellemzés

A Rába folyó vízgyűjtő területe kiterjed a Stájer-Alpok D-i lejtőire, az Őrség dombvidékére, a Vasi-hegy és a Kemeneshát É-ÉNY-i oldalára, a Kemenesalja, a Sokorói-halomvidék, a Keszthelyi-hegység É-i, a Bakony ÉNy-i lejtőire valamint a Kisalföld és a Fertő-tó vidékére. Jelentősebb mellékfolyói a Lapincs, a Pinka, a Sorok, a Gyöngyös, a Répce-árapasztó csatorna a Herpenyö és a Marcal. A Rába folyó teljes vasi szakasza 790,7 ha, és közel 140 km hosszan kanyarog a megyében. A folyó szélessége 20 -50 m között változik, átlagmélysége pedig 2-3 m. A jellemző fenékviszonya kavicsos, sóderes aljazat, de ritkán találkozhatunk iszapos területtel is. Az évtized folyójában megtalálható halfajok száma 53, ezek közül jellemző halfajok a márna, a paduc, a domolykó, a dévérkeszeg, a ponty, a balin, a süllő, a csuka és a harcsa. A Rába folyó Alsószölnök felett éri el Magyarországot, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetséghez tartozó szakasz itt kezdődik és a nicki duzzasztóig tart. A Rába vasi szakaszára jellemző az állandó vízszint és a csodálatos vadvízi környzet. Borzasztóan sok arca van, köszönhető a rendkívül sok kanyarnak és műtárgynak melyekkel útja közben találkozik Általában sekély, de több kilométer hosszú duzzasztott szakaszai és üzemvíz csatornái mély részeket rejtenek. Az Alsószölnök feletti rész lassú folyású, kanyargós csatornára emlékeztető. A duzzasztó alatt kiterjedt tükrös, de a műcsatornával újra egyesülve szinte folyószerű. Szentgotthárdnál újra visszaduzzasztott, hangulatos szakasz, majd széles tükrösből induló keskeny alvíze a Lapincs patakkal megerősödve éri el nemsokára Magyarlak-Csörötnek magasságában az ottani duzzasztót és erőművet, valamint a műcsatornát amely 2,5 km hosszú. Ideális helyszíne a családi horgászturizmusnak. A csatorna egyenletes, lassan áramló vize ideális folyóvízi horgászatot tesz lehetővé, minden horgászmódszer kipróbálására. Körmendnél érkezik a Pinka balról, de itt is akad egy duzzasztó, erőműves csatotnával, majd a sekély városi szakasz, ahol már, megint igazi vadvízi folyó formát ölt Rába. Ikervárnál újabb duzzasztó a főmederben a műcsatrona végén pedig az első magyaroroszági erőműn zuhog át a folyó ide terelt víztömege, hogy lejjebb a Csörnöc-Herpenyő patakkal kiegészült ág visszatérjen az eredeti mederhez.

Folyamkilométer szerinti ismertető

211,3 itt lép be a Rába hazánk területére, mindkét part Magyarország.
210,4 sziget, a j. ág nem járható.
210,3 j. ágban erőmű, b. ágban duzzasztómű, mindkettő gyaloghíddal, j. ALSÓSZÖLNÖK (500) 600 m.
208,1 függő-gyaloghíd, b. Ausztria, j. Magyarország.
208,2 ismét mindkét part Magyarország.
207,3 és 206,6 függő gyaloghidak.
206;5-töl b. Ausztria, j. Magyarország.
205,3 j. RÁBATÓTFALU (700) 400 m.
204,6 függő-gyaloghíd, ettől kezdve mindkét part Magyarország.
203,8 függő-gyaloghíd.
202,6 Szentgotthárd, Kaszagyári-duzzasztómű.
202,2 közúti-híd.
201,8 b. Lapincs torkolata.
201,7 közúti-híd, mindkét parton SZENTGOTTHÁRD (9000), túrakiinduló pont. Jó beszerzési lehetőség, büfék, éttermek. A város a j. parton Iváncig húzódó Örségi TVK kapuja. Az 1664 augusztus 1-i török elleni csata színhelye. Barokk templom és múzeum.
190. MAGYARLAK (900). köteles-komp, alatta sziget, mindkét ág duzzasztóművel lezárva, átemelés a j. ágba, a b. ág nem járható.
189,9 közúti-híd, mindkét oldalon CSÖRÖTNEK (1200).
182,6j.RÁBAGYARMAT (1100) 300m.1200körül Giormot néven szerepelt, majd Kis- és Nagy-Gyarmat összevonásából keletkezett. A Szt. László forrás mellett öt török-halom, falumúzeum.
182,0 ferde tengelyű közúti-híd.
175,0 j.HEGYHÁTSZENTMÁRTON (200) 300m.
173,0 j.IVÁNC (900) 500m.Arborétum eddig tart a j.parton az Örségi TVK.
169,0 közúti-híd,b.CSÁKÁNYDOROSZLÓ (1700) 1km.Étterem,büfé,a XVI.sz.-ból a volt Batthyány- kastély, most szociális otthon.
167,2 b.Vörös-patak torkolata.
157,2 vasúti-híd.
157,0 sziget, mindkét ágon duzzasztómű, átemelés a b.ágba (2.sz.ábra),b.Pinka-torkolata.
155,4 közúti-hid,b.KÖRMEND (12000) jó bevásárlási lehetöség,étterem,büfé,a volt Batthyány-kastély 1720-ból,ma múzeum, védett kastélypark.Körmend a római időben Curmend néven volt ismeretes, még fellelhető a volt borostyánkő-út része a "Via Latinorum".1238-tól királyi vár, amely már elpusztult. Jó túra kiinduló hely a hídnál.
154,6 közúti-hid.
148,2 b.MAGYARSZECSÖD (500) 1,4km.
142,2 közúti-hid,b.MOLNASZECSÖD (600).
141,8 b.régi üzemen kívüli vizimalom.
139,5 b. Mukucs-patak torkolata, alatta elbontott fahíd maradványok! b. EGYHÁZASHOLLbS (800).
132,1 közúti-hid,b.RÁBAHIDVÉG (1400).A Nagy-Kör túrán közúti szállításnál itt kell vízre szállni. Étterem.
127,5 vasúti-hid,b.vasútállomás,a Nagy-Kör túrán vasúti szállítás esetén itt kell vizre szállni.
127,0 és 123,0b.PÜSPÖKMOLNÁRI (1100) 100m.Büfé,itt született Dr.Princz Gyula természettudós és Zelkó Zoltán a perui kősivatag "titkos vonalainak" megfejtője.
116,1 b.Sorok-Perint-csatorna torkolata.A volt Bezerédi-kastélyban (XVIII.sz.) a Zsennyei-müvésztelep 400m,majd ZSENNYE (200).
112,6 közúti-híd,b.RUM (1400) vendéglö,a kastélyban ma szeszgyár,múzeum,XVI.sz.-i Cicelle-kápolna.
j.5km KÁM,további 5km-re a Jeli arborétum.
107,8 b.BALOZSAMEGGYES (500) 100m.
106,7 lebontott fahíd,óvalosan haladjunk!
104,0 lebontott fahíd, óvatosan haladjunk, helyette köteleskomp! Itt kezdődik a duzzasztott víz. b. MEGGYESKOVÁCSI (500) étterem,a volt Batthyány-kastély,most szálloda.
102,9 közúti-híd.
100,6 j.Ikervári üzemvíz-csatorna kiágazása gerebenes-fahíddal,áthaladás a j. oldalán lévő nyílásban. A csatornában 0,2fkm-nél beeresztö-zsilip,átemelés j.parton az alatta lévő gyaloghíd alá. Az üzemviz csatornán való áthaladáshoz előzetes írásbeli engedélyt kell kérni az ÉDÁSZ-tól Rujsz László osztályvezetötöl,9700Szombathely,Kossuth L.u.33.címen,Tel.: 94I13-031.
100,5 Ikervári-duzzasztómü,átemelés b.parton,a főágban csak magas víznél és vízre eresztéskor van víz. A csatornán továbbhaladva 2,8-tól mindkét oldalon acélszádfal a duzzasztóműig, kikötni nem lehet!
2,9közúti-hid, alacsony építésű, magas vizállásnál vigyázat!
5,2 Ikervári-duzzasztómü és erőmű, az 1896-ban épült első magyarországi vizierőmü. Átemelés a j.-tól a hidon át a b. partra. Az úszó gerebet megközelíteni ill. arra felmenni tilos és veszélyes.
5,5 közúti-híd.
8,5 üzemvíz csatorna torkolata a Csörnöc-Herpenyö-patakba.
8,5 romos hid.
8,8a közös üzemvíz csatorna-Csörnöc-Herpenyó torkolata a Rábába, a 90,0 fkm-nél.
97,7 közúti-híd, b. IKERVÁR (2000) étterem, a volt Batthyány-kastély (XVIII. sz.) most fiúnevelö otthon.
Itt élt gyermekkorában gróf Batthyány Lajos, az elsö felelós magyar kormány miniszterelnöke, akit a magyar szabadságharc elbukása után 1849. október 6-án Pesten golyó által végeztek ki.
90,0 j. Csörnöc-Herpenyö torkolata, az üzemviz csatornán haladók itt jutnak vissza a Rábára.
89,6 közúti-hid, b. SÁRVÁR (14 000) minden beszerzési lehetöséggel. Étterem, büfé, termálfürdö és sólepárló üzem, az 1894-ben épült cukorgyár. Nevét a honfoglaláskori földvártól kapta. A kövárat a XIII. sz.-ban kezdték építeni, lakói elóbb a Kanizsai, majd a Nádasdy család volt, ma müvelödési központ és múzeum. A Wesselényi-féle összeesküvés miatt 1671-ben a Habsburgok kivágezték Nádasdy Ferencet is. 1541-ben itt nyomtatták az elsö magyar nyelvü könyvet Magyarországon, Sylvester János fordításában az "Új Testamentum"-ot és itt halt meg 1556 januárjában Tinódi Sebestyén, a török idök krónikása. A várkerületen az Erdészeti Tudományos Intézet arborétuma. (M).
88,3 vasúti-hid, ettöl kezdve 26 km-en át nem találunk vízparti települést.
73,4 Ragyogó-hid, b. Uraiújfalu gö. 4 ágy, KÖVIZIG, Györ (szállásfoglalás: 9002 Györ, Pf.1 O1., Tel.: 96/15-466)
URAIÚJFALU 3 km, j.Ostffyasszonyfai gó. 2 ágy, KÖVIZIG Györ, OSTFFYASSZONYFA 3 km.
68,9 és 88,7 b. Kis-Rába kettós kiágazása vízeresztó zsilipekkel, köztük a Nicki gátfelügyelóség, 11 ágy, az Erzsébet-királynó ligettel, alatta VITUKI telep, 8 ágy, KÖVIZIG, Gyór.
68,5 Nicki-duzzasztógát, épült 1894-ben, árvizi károk után 1930-ban újjáépült, átemelés b. b. üdülötelep, büfé és folyami strand.
65,9 a megszúnt vasút megmaradt hidja.
62,6 Rábakecskédi közúti-híd, alatta régi hídmaradványok!
61,1 b. Répce árapasztó csatorna torkolata.
80,2 j. Pápoci gó. 2 ágy, KÖVIZIG, Györ.
59,7 j. Lánka-patak torkolata, a zsilip ipari múemlék jellegú, PÁPOC (900) 400 m. temetókápolna, XÍII. sz.-ból.
58,5 b. Rábakecöli gó. 2 ágy, KÖVIZIG, Gyór.
51,2 közúti-hid, b. VÁG (800) 200 m. vendéglö, falumúzeum. b. Vági gó. 3 ágy, KÖVIZIG, Györ.
50,9 j. Kemesszéntpéteri gö. 4 ágy, KÖVIZIG, Györ.
50,3 j. Erzsébet-királyné liget.
49,1 b. RÁBASEBES (250) 150 m. vendéglö, barokk kastély, j. KEMENESSZENTPÉTER (1000) 400 m. vendéglö
42,5 j. VÁRKESZÖ (300) 150 m.
41,2 közúti-híd, b. üdülötelep.
40,8 b. Keszi-csárda és mögötte Keszi-vár romjai.
40,2 vasúti-híd, b. Rábahid vm. és j. 500 m Marcaltö vm.
39,7 közúti-hid.
38,9 j. MARCALTÖ (1000) 1 km, étterem, Hadik András huszártábornagy, Mária Teréiia és II. Józset osztrák császárok vitéz generálisának siremléke a temetöbén. A volt Amadé-kastély a XVIII. sz-ból.
36,5 j. ÓMALOMSOK és 800 m-re a Marcal túlpártján MALOMSOK népi jellegü házakkal.
33,4b. SOBOR (500) 500 m, vendéglö.
30,0b. Erzsébet-királyné liget.
29,0b. ÁRPÁS (400) 200 m., hozzá tartozik j. Dombiföld, vagy Kis-Árpás, itt volt az egykori római település Mursella, amely fontos átkelöhely volt a Rábán. Nevezetessége a XIII. sz.-ban épült, volt Premontrei apátsági templom, melyet 1750 körül barokk stilusban átalakitottak. Oltárképén Szüz Mária kezében az ország térképe, alatta a pápa, a király, az esztergomi érsek és más föurak, kik közül hármat letejeztetett a császár a Wesselényi-féle összeesküvés miatt. j. MÓRICHIDA 2 km.
23,5közúti-híd, j. KISBABOT (350) 200 m, büfé, b. BODONHELY (500) 200 m
23,2j. Kisbaboti gö. 2 ágy, KOVIZIG, Györ
21,5b. Rábacsécsényi gö. 2 ágy, KÖVIZIG, Gyö
20,5 közúti-hid, mindkét oldalon RÁBAÚJFALU
18,2 földúti-híd, b. MÉRGES (150) 200 m
17,5j. Mérgesi gö. 2 ágy, KÖVIZIG, Györ
14,0 közúti-hid b. RÁBAPATONA (2700) 200 m. magas dunai vízállásnál már érezhetö a duzzasztó hatás. Büfé, cukrászda.
12,2 b. Rábapatonai gö. 2 ágy, KÖVIZIG, Györ.
10,5 j. Marcal-csatorna torkolata.
5,8 b. Ikrényi gö. 2 ágy, KÖVIZIG, Györ.
2,2 j. Holt-Marcal torkolata, ettöl kezdve mindkét parton Györ.
1,9 GYESEV-vasúti hid; közvetlen mellette MÁV-vasúti hid.
1,8 Béke közúti (M-1 ) híd, b. ettöl kezdve magas partfal, nem lehet kikötni.
0,8 gyalog- és közmühid, innen j. nem lehet kikötni, alatta Petöfi hid, utána sziget,elhaladás a j. ágban, a b. ág csak magas viz esetén járható
0,4 Rába kettös közúti hid, amely áthalad mindkét ágon és a szigeten, j. ágban a hid alatt köves zúgó!
0,2 b. oldali ág végén a szigetröl a b. strandra az Ifjúság gyaloghid. Itt áll a Cziráky-obeliszk, melyét a századforduló táján végzett Rába-szabályoiás irányitójának émlékére állitottak 1912-ben.
0,0 torkolat a Mosoni (Györi)-Dunába a 14,6 fkm-nél, b. a viz fölé kinyúló bronz sellövel. GYÖR város, megyeszékhely (140 000) minden beszerzési és kulturális lehetöséggel. Van színház, több múzeum, étterem, büfé, cukrászda, áruház és más üzletek. A Káptalan-dombon a XII. sz.-i székesegyházban talál ható Szt. László arany hermája és a kincstár. Müemlék templomok, várbástya maradványok és kazamaták, a városi tanács impozáns épülete. (http://maviz.hu alapján)

Megközelítés:
A Rába főként a 8-as út Kám és Szentgotthárd közötti szakaszáról, ill. Rum-Sárvár-Répcelak környéki utakról, valamint hidak, duzzasztók felől érhető el.
Ikervár: Bp felől - 7/M7-es - Székesfehérvár - 8-as főút - Kámnál Szombathely felé jobbra a 87-es úton - Rumnál a körforgalomban jobbra Sárvár felé - Meggyeskovácsi után az első kereszteződésnél jobbra (az út végén kemping-szerűség látható) - bekötőút - a partra, ill. a duzzasztóhoz és a parkolóhoz vezet.

A Rába Ausztriában a Stájer-Alpok keleti oldalán a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch DK-i lejtőjén 1200 m magasságban két ágból ered. Ezek 11 km után Passailnál 411 m-en egyesülnek. További 100 km meg- tétele után Alsószölnökön éri el a magyar határt, majd Szentgotthárd előtt véglegesen Magyarország területére lép. Ezután a Kőszeg-Szombathelyi-hegység, a Zalai-dombság és a Kemeneshát között áthaladva kilép a síkságra, mad a Rábaközén lelassulva Győrben torkollik a Mosoni (Györi)-Dunába. A folyó teljes hossza 322 km, amelyből a hazai szakasz 211,3 km.

A Rába vízgyűjtő területe kiterjed a Stájer-Alpok D-i lejtőire, az Őrség dombvidékére, a Vasi-hegy és a Kemeneshát É-ÉNY-i oldalára, a Kemenesalja, a Sokorói-halomvidék, a Keszthelyi-hegység É-i, a Bakony ÉNy-i lejtőire valamint a Kisalföld és a Fertő-tó vidékére. A meder esése a határnál 89,6, a torkolatnál 24,1, míg a hazai szakaszon átlagosan 56,2 cm/km. Jelentősebb mellékfolyói b. a Lapincs, Pinka, Sorok, Gyöngyös, Répce-árapasztó csatorna és a j. a Herpenyö és a Marcal. A víz átlagos sebessége 2,1-11 km/h, amely nagyban függ az ausztriai esőzésektől, illetve a hóolvadástól. A meder szélessége 30-50 m, vizmélysége 1-2,5 m, míg a duzzasztóművek előtt 10-12 m.

A Rába Ikervárnál

A Rábába - a torkolatig - számos folyó, s patak, köztük a Lapincs, a Pinka, a Sorok, a Gyöngyös és a Csörnöc-Herpenyő ömlik. A folyó mentén 73 kisebb "tó" is található, melyek többsége a Rába lefűzött holtága.

Túra

Túrakiinduló pontnak ajánljuk Szentgotthárdon a Kaszagyári-duzzasztó alatti b. partot, vagy Körmenden a közúti hídnál a b. partot. Akik a "Nagy-Kör" jelvényszerző túrán a Zaláról közúton szállítják át csónakukat és felszerelésüket Rábáhídvégen a közúti hídnál, vasúti szállítás esetén Püspökmolnáriban a vasúti hídnál kezdjék a túrát.

A Rába felső szakasza csak kajakkal és kenuval járható, míg a Nicki-gáttól a torkolatig evezőshajóval is túrázhatunk.

Felhívjuk a figyelmet a Rába szeszélyes vízjárására. Az Alpokban lezúduló nagyobb esőzések illetve a tavaszi hirtelen hóolvadások alkalmával nagy árhullámok indulnak lefelé, amelyek Sárvárig 1 nap alatt, az alsó szakaszra pedig 2 nap alatt érnek el. Előfordul, hogy a víz magassága 24 óra alatt 3-5 m-el is emelkedik.

Az alsó szakaszon a Duna szívó, vagy duzzasztó hatása érvényesül. A Vízingadozás itt eléri a 7 m-t is.

A Rába a hazai folyók közül a legváltozatosabb. Az állandó kanyargó folyó intenzív kanyarépítést végez, így az átvágások ellenére a folyó hossza ismét nő. A folyó végigjárása nagy figyelmet kíván, ajánlatos más, kisebb nehézségű folyón az előzetes gyakorlás. Gyors és éles kanyarok, parthoz nyomó áramlatok, keresztbedőlt fák, tuskók és kövek, leszakadt partok, rőzsegátak, sarkantyúk, belógó kompkötelek, ferde hídlábak, cölöpök, hídpillér maradványok, zátonyok és homokpadok teszik nehézzé és egyben változatossá a haladást. A Rábán több duzzasztóművet találunk, előttük kössünk ki és győződjünk meg. hol könnyebb és rövidebb az átemelés.

Védett halak

A Rába és a Mura vízrendszere halfaunájának természetvédelmi értékét tovább növeli az a tény, hogy az előkerült 15 védett faunaelemből, hat faj pannóniai bennszülött (Gobio kessleri, Umbra krameri, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetzer, Zingel zingel, Zingel streber).

Fenékviszonyok: kavics, sóder, helyneként iszap

Akadók: keresztbedőlt fák, tuskók és kövek, leszakadt partok, rőzsegátak, sarkantyúk, belógó kompkötelek, ferde hídlábak, cölöpök, hídpillér maradványok, zátonyok és homokpadok

Növényzet: nád, sás, ligeterdők

Szabályjegyzék

Horgászat típusa

• finomszerelékes
• bojlis
• pergetős
• legyezős
• harcsás

Halak

• Balin
• Dévérkeszeg
• Domolykó (Fejes)
• Harcsa (szürke v. leső harcsa)
• Jászkeszeg
• Kárász (arany
• széles)
• Kárász (ezüst)
• Karikakeszeg
• Kősüllő
• Márna
• Paduc
• Ponty
• Süllő
• Törpeharcsa
• Vörösszárnyú keszeg