GPS: | 47.739092; 18.351231 |
---|---|
Horgászegyesület: | Ez a vízterület Komárom-Esztergom megyében található. További információ: https://www.kemhesz.hu |
Víz jellege: | folyó |
Talajzat, meder: |
|
Víz hasznosító: | állami horgászegyesület |
Beszélt nyelvek: |
|
Jegy árában elvihető halak
- nemes hal: kg
- egyéb hal: kg
Jellemzés
GÖNYŰTŐL-BUDAPESTIG
Az 1792 és 1657 folyamkilométerek közé eső vízszakaszok hasznosítói az Előre HTSZ Győr, majd a Horgász Egyesületek Komárom-Esztergom Megyei Szövetsége, továbbá az Óbuda Szövetkezet halászati ágazata.
Gönyű alatt a folyam elhagyja hordalékkúpját, s ettől addigi jellege számos tekintetben megváltozik. Vizét a szlovák oldalról befolyó Csallóközi-Duna, a Vág, a Nyitra, a Garam és az Ipoly jelentősen növeli. A folyam kiszélesedik, esése, sebessége csökken. Jelentéktelenebb szigetek mellett a Szentendrei-sziget osztja ketté. Medre kavicsos, eléggé egyenletes és általában nem mély.
Közepes vagy annál kisebb vízállásoknál a horgászhelyek jól megközelíthetők. Az ismertebb haltanyák a kanyarok külső oldalán, a partvédő kövezések mentén és a ruganyok legmélyebb, vízbe nyúló végén találhatók. Ezek után vegyük szemügyre a horgászati lehetőségeket, az egyes folyamszakaszok részletesebb bemutatása során.
GÖNYŰTŐL-KOMÁROMIG
A község előtti partos a gönyűi horgászok kedvelt keszegező helye. Kissé lejjebb torkolik a Dunába a Bakony-ér. Deltájában sok apró szigetet tart egy hosszú rugany, lejjebb pedig 2 kilométert is meghaladó párhuzamgát öleli a zátonyost. A kőgátak folyás felőli oldalai sekélyebb vízállásnál horgászhatók. Ilyenkor úszós módszerrel paducok, jászok, egyéb keszegfélék cserkészhetők be.
A Concó-patak torkolatát az 1777-es folyamkilométerrel éppen szemközt érjük el. A torkolati rész erős vízmosásnak van kitéve, ezért a meder kemény, atkás. Itt márnázni érdemes, harmatgilisztával vagy sajttal. Kissé lejjebb tapogatva, fenekezve süllőre, csukára számíthatunk, csalihalra, halszeletre.
A Monostori-sziget előtti magas part alatt az örvénylő mélységben márnára, süllőre, egyes időszakokban pedig harcsára érdemes horgászni. A szigetre egy kőzáráson át juthatunk, ahol elsősorban balinra célszerű pergetni.
KOMÁROM
A vasúti-híd felett kenyérzsákos etetéssel eredményesen paducoznak. A város előtt is a paducozás, jaszkózás ajánlott, úszós módszerrel. Fenekezve pontyra, a húzósabb vízalakulatokban márnára számíthatunk.
ALMÁSFÜZITŐTŐL-NAGYMAROSIG
A Fényes-patak torkolata ismert pontyozó hely. Alatta jó két kilométernyire az Átal-ér siet a Dunába. A meder itt köves, kavicsos. Lassan áramló vizében békés halfajokra horgásznak. A Neszmély alatti szigeteket kőzárások kötik össze. A Mocsi-sziget és Süttő közötti sebes szakaszon érdemes márnára fenekezni. A lábatlani kőrézsű ígéretes paducozó hely.
Nyergesújfalu előtt sziklás, köves a meder. A süllő mellett gyakori zsákmány a márna, a csendesebb áramlatokban pedig keszegezni érdemes. A táti szigeteket összekötő kőzárások apadó, budapesti 280 cm alatti vízállásnál már bejárhatók. A szigetoldali sarkantyús kövezések süllők, domolykók tanyái.
ESZTERGOM
A Prímás-sziget elején a Varga-zátony kedvező körülmények esetén balintartó. A város előtt márnáznak, paducoznak. Esztergom alatt, az 1710. folyamkilométerrel szemközti magaslaton áll a Hideglelős-kereszt. A Duna medre itt sziklás, köves, süllőket, pontyokat rejt.
Az Ipoly torkolatától a Duna teljes szélességében magyar területre ér. A bal parton, Szob község előtt felgyorsul a folyam, medre sóderes, köves és elég mély. Fő hala a márna és a paduc. A jobb part frekventált horgászhelye a Pilismaróti-öblöt szegélyező földnyelv külső kőrézsűje, különösen pedig a süllőiről, márnáiról, sőt pontyairól nevezetes kőgátvég.
Zebegény és Pilismarót metszetében feltűnik a Dunakanyar jellegzetes látképe. A folyam kék szalagját ölelő meredek hegyek vidéke, hazánk egyik legszebb, legértékesebb idegenforgalmi nevezetessége.
A Zebegény-Nagymaros és a Dömös-Visegrád közötti szakasz a keszeghorgászat, elsősorban a paducozás széles lehetőségeit kínálja. Legfrekventáltabb horgászhelye a Lepence-patak torkolata (1697 fkm). A keszegfélék széles skálájából fő hala a paduc, de a süllő, sőt a csuka is becserkészhető.
Az 1792 és 1657 folyamkilométerek közé eső vízszakaszok hasznosítói az Előre HTSZ Győr, majd a Horgász Egyesületek Komárom-Esztergom Megyei Szövetsége, továbbá az Óbuda Szövetkezet halászati ágazata.
Gönyű alatt a folyam elhagyja hordalékkúpját, s ettől addigi jellege számos tekintetben megváltozik. Vizét a szlovák oldalról befolyó Csallóközi-Duna, a Vág, a Nyitra, a Garam és az Ipoly jelentősen növeli. A folyam kiszélesedik, esése, sebessége csökken. Jelentéktelenebb szigetek mellett a Szentendrei-sziget osztja ketté. Medre kavicsos, eléggé egyenletes és általában nem mély.
Közepes vagy annál kisebb vízállásoknál a horgászhelyek jól megközelíthetők. Az ismertebb haltanyák a kanyarok külső oldalán, a partvédő kövezések mentén és a ruganyok legmélyebb, vízbe nyúló végén találhatók. Ezek után vegyük szemügyre a horgászati lehetőségeket, az egyes folyamszakaszok részletesebb bemutatása során.
GÖNYŰTŐL-KOMÁROMIG
A község előtti partos a gönyűi horgászok kedvelt keszegező helye. Kissé lejjebb torkolik a Dunába a Bakony-ér. Deltájában sok apró szigetet tart egy hosszú rugany, lejjebb pedig 2 kilométert is meghaladó párhuzamgát öleli a zátonyost. A kőgátak folyás felőli oldalai sekélyebb vízállásnál horgászhatók. Ilyenkor úszós módszerrel paducok, jászok, egyéb keszegfélék cserkészhetők be.
A Concó-patak torkolatát az 1777-es folyamkilométerrel éppen szemközt érjük el. A torkolati rész erős vízmosásnak van kitéve, ezért a meder kemény, atkás. Itt márnázni érdemes, harmatgilisztával vagy sajttal. Kissé lejjebb tapogatva, fenekezve süllőre, csukára számíthatunk, csalihalra, halszeletre.
A Monostori-sziget előtti magas part alatt az örvénylő mélységben márnára, süllőre, egyes időszakokban pedig harcsára érdemes horgászni. A szigetre egy kőzáráson át juthatunk, ahol elsősorban balinra célszerű pergetni.
KOMÁROM
A vasúti-híd felett kenyérzsákos etetéssel eredményesen paducoznak. A város előtt is a paducozás, jaszkózás ajánlott, úszós módszerrel. Fenekezve pontyra, a húzósabb vízalakulatokban márnára számíthatunk.
ALMÁSFÜZITŐTŐL-NAGYMAROSIG
A Fényes-patak torkolata ismert pontyozó hely. Alatta jó két kilométernyire az Átal-ér siet a Dunába. A meder itt köves, kavicsos. Lassan áramló vizében békés halfajokra horgásznak. A Neszmély alatti szigeteket kőzárások kötik össze. A Mocsi-sziget és Süttő közötti sebes szakaszon érdemes márnára fenekezni. A lábatlani kőrézsű ígéretes paducozó hely.
Nyergesújfalu előtt sziklás, köves a meder. A süllő mellett gyakori zsákmány a márna, a csendesebb áramlatokban pedig keszegezni érdemes. A táti szigeteket összekötő kőzárások apadó, budapesti 280 cm alatti vízállásnál már bejárhatók. A szigetoldali sarkantyús kövezések süllők, domolykók tanyái.
ESZTERGOM
A Prímás-sziget elején a Varga-zátony kedvező körülmények esetén balintartó. A város előtt márnáznak, paducoznak. Esztergom alatt, az 1710. folyamkilométerrel szemközti magaslaton áll a Hideglelős-kereszt. A Duna medre itt sziklás, köves, süllőket, pontyokat rejt.
Az Ipoly torkolatától a Duna teljes szélességében magyar területre ér. A bal parton, Szob község előtt felgyorsul a folyam, medre sóderes, köves és elég mély. Fő hala a márna és a paduc. A jobb part frekventált horgászhelye a Pilismaróti-öblöt szegélyező földnyelv külső kőrézsűje, különösen pedig a süllőiről, márnáiról, sőt pontyairól nevezetes kőgátvég.
Zebegény és Pilismarót metszetében feltűnik a Dunakanyar jellegzetes látképe. A folyam kék szalagját ölelő meredek hegyek vidéke, hazánk egyik legszebb, legértékesebb idegenforgalmi nevezetessége.
A Zebegény-Nagymaros és a Dömös-Visegrád közötti szakasz a keszeghorgászat, elsősorban a paducozás széles lehetőségeit kínálja. Legfrekventáltabb horgászhelye a Lepence-patak torkolata (1697 fkm). A keszegfélék széles skálájából fő hala a paduc, de a süllő, sőt a csuka is becserkészhető.
Szabályjegyzék
Az országos horgászrend szerint.
Horgászat típusa
- finomszerelékes
- bojlis
- pergetős
- harcsás
- csónakos